Monday, April 03, 2006

Köszönjük, Elnök Úr!

b) Noha a kárpótlási törvények hatálya csak a természetes személyekre terjed ki, ez nem annyit jelent, hogy az állam eleve megfosztja a jogi személyeket az őket ért tulajdoni sérelmek legalább részbeni - az állam teherbíró képességétől függő - orvoslásának lehetőségétől. Ilyen orvoslásra került sor pl. - bár nem kárpótlás címén - a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény, illetőleg a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendelkezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény alapján, míg a jogi személyek más típusai tekintetében az elszenvedett tulajdoni sérelmek orvoslása a törvényelőkészítés stádiumában van. Nincs szó tehát arról, hogy a zsidóság érdekképviseleti szerveit megillető igények rendezése diszkriminatív helyzetet teremtene egyfelől e szervezetek, másfelől az összes többi jogi személy vonatkozásában. Az egyházak és az önkormányzatok esetében egy-egy, az Alkotmányban biztosított alapjog tényleges gyakorlási lehetőségének megteremtése, a zsidóság szervezetei tekintetében pedig egy nemzetközi szerződés teszi indokolttá a tulajdoni sérelmekkel összefüggő, s azok orvoslását szolgáló jogi szabályozást. Az Alkotmánybíróság döntésének meghozatalánál arra is tekintettel volt: nem a zsidóság az egyetlen olyan népcsoport, amelyet az elmúlt évtizedek során Magyarországon faji, vallási vagy nemzetiségi okból üldöztek és különböző joghátrányokkal sújtottak, de tagjainak tömeges megsemmisítése következtében más népcsoportoknál súlyosabb sérelmeket és veszteségeket szenvedett.Ha tehát a Magyar Állam a zsidóság érdekképviseleti szervei tekintetében végrehajtja a Párizsi Békeszerződést, ez más, szintén üldözésnek kitett népcsoportokhoz képest olyan megkülönböztetés, amely nem csupán nem ellentétes azAlkotmány 70/A. §-ában foglaltakkal, hanem éppen a korábbi hátrányos megkülönböztetés részbeni ellensúlyozását szolgálja.Nincs logikai ellentmondás abban, hogy amíg az Alkotmánybíróság a kárpótlás módját és mértékét illetően nem talált elegendő alkotmányos indokot a zsidó származásuk vagy izraelita vallásuk miatt tulajdoni sérelmet szenvedett természetes személyek előnyös megkülönböztetésére a volt tulajdonosok más csoportjaihoz képest, addig a zsidóság érdekképviseleti szerveinek kárpótlása tekintetében alkotmányosan megengedhetőnek minősíti az említett megkülönböztetést.Ennek az a magyarázata, hogy noha a kárpótlás a szervezetet illeti, azt - a Békeszerződés rendelkezésének megfelelően - a szervezet az üldözött népcsoport életben maradt tagjainak és azok közösségeinek támogatására használja. Az adott esetben tehát a szervezet előnyös megkülönböztetése végeredményét tekintve azonos értékű a súlyos üldözést szenvedett népcsoport tagjainak előnyös megkülönböztetésével, s erre figyelemmel az Alkotmánybíróság nem tartotta alkalmazhatónak a kettős szintű, mind a közösség egyes tagjait, mind pedig a közösség érdekképviseleti szerveit előnyben részesítő pozitív diszkriminációt.c) Akkor, amikor az Alkotmánybíróság felhívása nyomán az Országgyűlés megteszi a határozat rendelkező részében megjelölt intézkedést, nem pusztán egy nemzetközi jogi kötelezettséget teljesít, hanem egyben valóra váltja Magyarország demokratikus a n megválasztott Nemzetgyűlésének az 1946. évi XXV. törvénycikk 1. és 2. §-ában kifejezésre juttatott akaratát is.

Dr. Sólyom László s. k., az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Ádám Antal s. k., alkotmánybíróD
r. Herczegh Géza s. k., alkotmánybíró
Dr. Kilényi Géza s. k., előadó alkotmánybíró
Dr. Lábady Tamás s. k., alkotmánybíró
Dr. Schmidt Péter s. k., alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszky Ödön s. k., alkotmánybíró
Dr. Szabó András s. k., alkotmánybíró
Dr. Zlinszky János s. k., alkotmánybíró"

0 Comments:

Post a Comment

<< Home